home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
H9450
/
HAJOKERE.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-18
|
4KB
|
68 lines
@VÉs a hajó? Megy?@N
Számítástechnikai kerekasztal-beszélgetést sugárzott két
részben a Szív TV december 3-án, illetve 10-én este. A
@KMagyarország mint szoftvernagyhatalom?!@N címû vita
résztvevôi (@KBalázs-Piri László,@N Recognita, @KBojár@N
@KGábor,@N Graphisoft, @KÉrdi-Krausz Gábor,@N Számalk
Software Disztribució, @KHorváth János,@N Miniszterelnöki
Hivatal, @KIvanov Péter,@N Vogel Publishing, @KKorányi@N
@KLászló,@N Onyx, @KKristóf Csaba,@N Radix, @KMinárovics@N
@KJános,@N Albacomp, @KNagy Péterné,@N SZÜV, @KOlti Ferenc,@N
Idom, @KSiklós Sirin,@N Rolitron, @KVarga Gábor,@N
Microsoft, @KZámbó Viktor,@N Iba, valamint @KKondor@N
@KKatalin@N mûsorvezetô) nemcsak a címben megfogalmazott
kérdésre próbáltak meg választ találni, hanem -- többnyire
saját üzleti tapasztalataik alapján -- felvázolták a hazai
programozói-szoftverfejlesztôi szféra történetét, jelenét
és kilátásait is.
Mint megfogalmazódott, a KGST zárt keretein belül
kimagaslónak tûnô eredményeket produkáló magyar
szoftveripar a kilencvenes évekre a világpiaccal találta
szemben magát, s ha minden területen és a szürkeállományt
tekintve nem is, marketing, tôkeerô és oktatás dolgában
föltétlenül komoly hátrányokkal kellett szembesülnie. A
tömegterméknek nevezhetô, polcról levehetô szoftverek
kategóriájában reménytelen versenyt vívni az éllovasokkal,
hiszen e programcsomagok árának 70-80 százalékát a
marketingköltségek teszik ki.
Hol van hát keresnivalónk, és van-e egyáltalán, vagy végleg
elment a hajó? A kerekasztal-beszélgetés résztvevôi szerint
-- bár rengeteg pénz elfolyt az ágazatban -- mégsem volt
hiábavaló a szoftvernagyhatalmi elképzelések
finanszírozása, mert olyan tudásanyag és szellemi tôke
halmozódott föl, ami alapot teremt a legkorszerûbb
informatikai eszközök, módszerek fogadására. Mint az egyik
elhangzott példából kiderült, a piacgazdaságban alkalmazott
banki, vezetôi információs rendszerek stb.
meghonosításával, használatával küszködô szakemberek a
tôlünk keletebbre lévô országokból nem ritkán hozzánk
fordulnak tanácsokért, oktatásért. Kamatozik a felhalmozott
tudás olyan formán is, hogy a legelterjedtebb külföldi
(szövegszerkesztô, táblázatkezelô stb.) programok
magyarítását itthon végzik, végezhetik el.
Más, ennél sokatmondóbb a helyzet az ügyviteli
programcsomagok terén, ahol számos külföldi adaptáció
alulmaradt a hazai fejlesztésû szoftverekkel szemben, s
végül, de nem utolsósorban, ott vannak a maguk nemében a
világ élmezônyébe tartozó magyar célprogramok, gondoljunk
csak az Archicadre vagy a Recognitára. Annyit bizonyosan
sikerült elérni, hogy van, mûködik Magyarországon
informatikai piac, és ezen a tényen az sem változtat, ha a
multinacionacionális vállalatok nyomása alatt egy sor hazai
kisvállalkozás néhány éven belül tönkremegy.
""Európában -- hangzott el -- mindenki arról cikkezik, hogy
az európai informatika lemarad. Mi arról beszélünk, hogy mi
lemaradunk-e Európától. Meg kell találni azokat az apró
területeket, ahol még sikereket lehet elérni". Ugyanakkor
nem annyira a szoftverfejlesztés, mint inkább a -használat
teszi, teheti szoftvernagyhatalommá Magyarországot --
összegezhetô a kétszer félórás vitamûsor tanulsága.
K. P.